Vaddisznótúrás kártétel, őszi gabonában
FIGYELEM, vadvédelmi kerítés esetében, az
1996. évi LV törvény 79§ alapján, ha a föld használója a 29/A. § (4) bekezdése szerinti tartós telepítésű kerítéssel védett földterületre a vadászatra jogosultnak vadkárelhárítás céljából nem biztosít bejutást, akkor vadkárigényt a vadászatra jogosulttal szemben nem érvényesíthet.
Vaddisznó vadkár kalászosokban
Vetés után sokszor láthatjuk, hogy a vaddisznó megtúrja a gabonaföldet. Az emberben felmerül a kérdés, miért is turkál a vetésben? Ennek több oka is lehet, ennek az írásnak a keretében kettő dolgot emelnék ki.
Az előveteményben elszaporodtak a rágcsálók, amelyek után kutatva túrja föl a területet. A másik eset az is lehet, hogy az elővetemény kukorica volt, amelynek tarlóját a gazdálkodó a betakarítás után azonnal feltárcsázta, szántotta és az elművelt területbe került a vetőmag. Nem hagytak elegendő időt arra, hogy a vadak összeszedjék a földre került kukoricát, azok leforgatásra kerültek és ezen kukorica után kutatva keletkezik a kártétel.
Később a vaddisznó elsősorban rágásával károsítja a gabonaféléket, a tejes érésben. Ilyenkor "bagózik" a disznó, a jellegzetes bagókat megtaláljuk a kártétel helyén. A zab és a tar búzák erősen veszélyeztetettek. Szálkás búzák vetésével nagyban csökkenthetjük a vadkárt, ugyanis nem szívesen fogyasztja a vaddisznó.
A terület elhelyezkedésétől függően előfordulhat a taposási, tiprási, fekvési kár is.
Vaddisznó vadkár repcefélékben
(A vadkárbecslés a MISZK módszertani levél, 1/2024 ajánlása alapján, speciális módon, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakértő által, vagy társ szakértők bevonásával végezhető el.)
A keresztesvirágúakat, repceféléket a vaddisznók előszeretettel keresik fel és amint kellő takarást biztosítanak az állatoknak, szívesen hűsölnek benne, és innen járnak át éjszaka más kultúrákra.
Szívesen tartózkodnak a repcében, olajretekben stb. a későbbiek folyamán is, így a fekvéssel, taposással okoznak károkat. A hagyományos repcék magassága elérheti akár az 1,5-1,8 métert is, ami kitűnő búvó és pihenő hely a vaddisznók részére.
A repcék esetében elsősorban a korai kárfelmérés lehetséges, ameddig bele lehet menni a növényállományba, ugyanis a növény sajátosságai miatt a betakarítás előtt felmérése nagyon körülményes!
Az őszi káposztarepce esetében általában október hónapban szükséges az állapotfelmérés elvégzése és a kikelt, beállt állomány minősítése, mezőgazdasági termésbecslés kompetenciával rendelkező szakértő bevonásával.
Az előzetes vadkárfelmérés ennek az állapotminősítésnek a birtokában végezhető el. Ha az előzetes felmérés alkalmával az ép növények száma 100.000 db/ha, vagy az ép és a rágott növények száma 150.000 db/ha alá csökken, akkor a repcét nem gazdaságos állományban tartani. Ebben az esetben a vadkár értékét az eredeti állapot helyreállításának költségértékében kell meghatározni (magágyelőkészítés, műtrágyaszórás, vetés, alapműtrágya, vetőmag és a felhasznált egyéb input anyagok anyagköltsége és azok kijuttatása).
A repce esetében az átjárhatatlanság miatt a szakértői szempontból objektíven nem állapítható meg a vad károsításának aránya és az abból eredő terméskiesés sem.
Szakértői becslés végzése során, amennyiben a vizsgált táblában lehatárolható legalább 0,5 ha kiterjedésű, a tábla többi részével azonos termőképességű vadkármentes, vagy vadkárral alig érintett terület, úgy annak a terméshozama szolgálhat alapul a kármentes hozam megállapításához, melyet betakarítással és mezőgazdasági termésbecslés kompetenciával rendelkező szakértő bevonásával kell meghatározni!
A fennmaradó táblarészt mezőgazdasági termésbecslés és mezőgazdasági kár, mezőgazdasági kárbecslés szakterülettel is rendelkező szakértőnek kell szükség esetén társszakértőként megvizsgálni és a vadtól eltérő károsító tényezők tekintetében véleményezni.
Vaddisznó vadkár kukoricában
A kukoricát a vetés után közvetlenül károsíthatja, kitúrja a sorokat.
Amint kinő a foga alól, általában mérséklődik a kártétele, de amint elrejti a növény szívesen tanyázik benne. A csövesedés beindulásakor ismét szívesen fogyasztja. Amint a csövek elkezdenek tejesedni a kártétele megnőhet. Szívesen rágja meg a kukorica csöveket oly módon, hogy általában lába közé veszi a sort, ledönti és úgy fogyasztja el. Így jelentős az a kártétel is, amit a csövek ledöntésével okoz.
A csövek, elfogyasztása mellett károsításuk összetett, károsításuk a taposás, tiprás, fekvés következtében is jelentős lehet. Ha a közelben van vízszerző hely, akkor egészen a betakarításukig tanyát vernek a kukoricatáblában, ahol nagy területeket taposhatnak le, legtöbbször úgy, hogy a csövek is a földre kerülnek.
Szintén fel kell hívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy ügyeljenek a kukoricamoly és a kukoricabogár kártételre is, amelyek összetéveszthetők a vadkárral (szár felső részének törése, a növények hattyúnyakasodása).
Vaddisznó vadkár napraforgóban
A napraforgót általában a korai időszakokban nem károsíthatja. A csillagbimbós állapotban rájárhat, ha nincs más kedvére való. Viszont ebben az időben már elrejti a kíváncsi szemek elől a lomb, szívesen tanyázik a napraforgóban. Éjjelenként innen járhat ki az egyéb növényekre, ivóhelyeire. Szívesen keresi fel a szóját és a gabonaféléket, a zab különösen kedves a szívének. De felkeresheti a különféle kertészeti kultúrákat, kései vetéseket is.
A későbbi időszakokban károsításuk elsősorban a taposás, tiprás, fekvés következtében alakul ki.
Fel kell hívni a gazdálkodók figyelmét arra, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a napraforgó szár és tányérbetegségeinek megelőzésére, mert ha ilyen károk keletkeznek, azok nem számolhatóak el vadkár címén.
Vaddisznó vadkár zöldségtermesztésben
A gyökérzöldségek, burgonya, káposztafélék, kabakosok, salátafélék, hüvelyesek, paprikafélék, paradicsomfélék, (különösen szárazságban) területeit meglátogathatja és nagy károkat tud okozni. Kitúrja a föld alatti részeket és elfogyasztja a föld feletti részeket is.
Az elfogyasztott növényi részeken kívül kártétele másodlagos is. A kitúrt, letört, sérült növényi részek, termések humán területre, élelmiszerként nem értékesíthetők. Így a kár minden esetben jelentős!
A vaddisznó elől nincs biztonságban semmilyen kertészeti kultúra. A nagy értékű stabil ültetvényeket általában kerítéssel védik. A kerítés csak akkor nyújt védelmet, ha szakszerűen építik meg. A rosszul épített kerítést a vaddisznó az orrával megemeli és addig feszegeti amíg bejut. Tehát le kell ásni a panelt kb. 50 cm mélyre, és alulra húzzunk erős, vastag huzalt, amit nem tud a disznó megemelni. Nagyon fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük a kerítés állapotát, és ha szükséges azonnal javíttassuk meg.
Új kerítés létesítésekor figyelemmel kell lenni a kerítés építésének különös szabályaira.
Ideiglenes megoldás lehet a villanypásztor is, de meg kell jegyezni, a vaddisznók sokszor elszakítják a drótokat, így minden nap ellenőrizni kell. Gondoskodni kell arról, hogy a villanypásztor sávjában ne nőjön föl a gaz és a fű, hogy ne testeljen le.
Vaddisznó vadkár gyümölcsösben, ültetvényben
A gyümölcsösöket általában kerítéssel védik. A kerítés csak akkor nyújt védelmet, ha szakszerűen építik meg. A rosszul épített kerítést a vaddisznó az orrával megemeli és addig feszegeti amíg bejut. Tehát le kell ásni a panelt kb. 50 cm mélyre, és alulra húzzunk erős, vastag huzalt, amit nem tud a disznó megemelni. Nagyon fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük a kerítés állapotát, és ha szükséges azonnal javíttassuk meg.
Ha megteheti, akkor szívesen fogyasztja az érő, hulló gyümölcsöket. Testalkatánál fogva általában hullott gyümölcsöket tud zsákmányolni.
Abban az esetben ha feltúrja a művelő utakat, komoly károkat okozhat, elsősorban a közlekedést nehezítő túrásaival.
Az ültetvények általában kerítve vannak. Új kerítés létesítésekor figyelemmel kell lenni a kerítés építésének különös szabályaira (Az ide vonatkozó tartalom az alábbi linkre kattintás után olvasható) https://vadkarbecslo.hu/vadkar/vadkar-megelozese
Ideiglenes megoldás lehet a villanypásztor is, de meg kell jegyezni, a vaddisznók sokszor elszakítják a drótokat, így minden nap ellenőrizni kell. Gondoskodni kell arról, hogy a villanypásztor sávjában ne nőjön föl a gaz és a fű, hogy ne testeljen le.
Vaddisznó vadkár erdőkben, fásításokban, fiatalosokban
A tölgyerdők telepítése után szívesen fogyasztják az elültetett csemetéket, kitúrják a magvetést, összeszedik a felújításra szánt makkot. Járulékos kártételül lehet a csemeték kihúzogatása, a csemeték gyökérnyakának rágása, esetleg kitaposása, kitúrása.
Természetes erdőfelújítás alkalmával az egész újulatot képesek elfogyasztani.
Az ültetvények általában kerítve vannak. Új kerítés létesítésekor figyelemmel kell lenni a kerítés építésének különös szabályaira (Az ide vonatkozó tartalom az alábbi linkre kattintás után olvasható) https://vadkarbecslo.hu/vadkar/vadkar-megelozese