1996 évi LV. tv.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. (Vtv.) V. számú „Felelősség a vadkárért, a vadászati kárért, valamint a vad elpusztításával okozott kárért” című fejezete foglalkozik a vadak által okozott károkkal és az azért való felelősséggel.
27. § * A vadászati jog kényszerhasznosítása
28. §-29.§ A vad és élőhelynek védelme, általános szabályok
78. § * (1) A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében kötelezettségeket állapít meg.
79. § * (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében kötelezettségeket rögzít.
80. § (1) Ha egyes vadfajok állománya ....
81. § * A kár megállapítása
2016. évi CL. törvény Az általános közigazgatási rendtartásról
128. § Az eljárási költség előlegezésére vonatkozó általános szabályok
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
A kártérítési felelősség általános és közös szabályai
Ptk. 6/518-527 §
Ptk. 6/563
2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
78. § - 85.§ Költségek előlegezés, perköltség
79/2004. (V. 4.) FVM
Rendelet, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól
24. §
82.§ - 84.§
Vadkár megosztás
A törvény nem ad egyértelmű vadkár megosztási javaslatot, de ennek hiányából nem következik az, hogy annak viselése csak a vadászatra jogosultat sújtja. Ezért ennek eldöntése megegyezés hiányában a bíróság mérlegelési körébe tartozó döntés.
Vadkármegosztási lehetőségek az igazságügyi szakértő szempontjából:
- A szakértő nem köteles kármegosztást javasolni.
- A szakértő 50-50 % -ban is javasolhatja a kármegosztást.
- A szakértő a vadászatra jogosult és a földhasználó közreműködése/közre nem működése arányaiban határozhatja meg a kármegosztást.
- A szakértő eltérhet a kármegosztás javaslatában annak a félnek a kárára, aki nem tesz eleget a 1996. évi LV. tv. -be foglalt kötelezettségeinek.
Ha a földhasználó egyáltalán nem működik közre a vadkár megelőzésében, elhárításában, akkor a szakértő a földhasználó kárára tehet javaslatot. Ha a vadászatra jogosult egyáltalán nem működik közre a vadkár megelőzésében, elhárításában, akkor a szakértő a vadászatra jogosult kárára tehet javaslatot. Ezek a javaslatok, az esetek egyéni mérlegelése és az adott viszonyok feltárása után kerülnek kialakítására.
Abban az esetben, ha a felek a javaslat figyelembevételével nem tudnak megegyezni, akkor a bíróság mérlegelni fogja az eset összes körülményeit.
Ehhez bekérhetik a beíró könyvet, a hivatásos vadász vadkárelhárításra vonatkozó feljegyzéseit, naplóját, az elhelyezett vadászati berendezések helyét térképen jelölve, az előző évek lelövési adatait, tanukat hallgathatnak meg stb.
Természetesen hasonlók vonatkoznak a földhasználóra is, itt is bekérésre kerülhet a gazdálkodási napló, a beszerzett vetőmagok és egyéb input anyagok számlái, az esetleges bérmunkák számlái, szerződések, az esetleges munkanaplók, alkalmi bejelentések, tanukat hallgathatnak meg stb.